Sz�p id� volt az nap, mikor egy fiatal fi� �ld�g�lt egy padon a parkban. B�s volt a tekintete, de a szomor�s�g ellen�re is �beren figyelte a j�r�kel�ket, akik el�tte s�t�ltak el, van, aki a munk�b�l sietett haza. Voltak arra di�kok is, akik az iskol�b�l tartottak �ppen otthonuk fel�. Lassan k�t �v telt el az �ta, hogy v�ge lett a nagy k�zdelemnek, ahol az urameshi csapat aratott gy�zelmet. Ez az �vek alatt Kurama vagyis Souichi Minomino eg�szen �talakult az ez�st r�ka szellem ereje a birtok�ban van �jra. Megint hatalmas ereje van. De most nem az a bandita, aki volt. Ebben a testben uralkodik rajta valami k�l�n�s dolog, amit�l nem v�lt ugyanazz�, ami volt. Ez alatt az egy �v alatt nem csak lelkileg de testileg is �tform�l�dott. A v�llai er�sebbek lettek magasabb lett er�sebb �s nem csak szellemi er�ben, hanem fizikai ereje is meg n�tt.

Ebben a percben, ahogy �lt a padon �s belekapott a haj�ba a sz�l �s megr�ncig�lta azt azon elm�lkedtt, hogy vajon mi lehet �ppen Hiei-el azt tudta, hogy Jusuke a szerelm�vel t�lti ezt a d�lut�nt azt is tudta, hogy Kazu �ppen az iskol�ban szenved m�g. �r�mmel gondolt r�juk egykori csapat t�rsaira. Enn�l a gondolatn�l valami kirend�tette az elm�lkd�sb�l. Egy kisl�ny hangosan elkezdett s�rni eg�szen kicsi lehetett. Ahogy meghallotta fel�llt �s elindult a hang ir�ny�ba. �s a gyerekek sz�m�ra �p�tett j�tsz�t�ren p�r fiatal suhanc �ppen akkor kergette el a kisl�nyt a hint�b�l. A kicsi l�nynak hossz� sz�ke haja volt eg�szen a derek�ig �rt. H�ttal �lt neki �s a hint�t �ppen rong�lni k�sz�l� fi�kat sz�l�totta fel arra, hogy engedj�k vissza, hiszen � volt ott el�bb. Ekkor azok felnevettek �s elindultak a l�nyka fel� az erre meg ijedt, de nem h�tr�lt, majd amikor m�r a fick�k egy pofont adtak neki akkor kezdett csak els�rni igaz�n. Ekkor Kurama k�zbe l�pett m�skor hagyta volna, de most valami m�gis arra k�sztette, hogy seg�tsen azon a kisl�nyon. Odas�t�lt sz�pen higgadtan a j�tsz�t�rre mire �szre vett�k addigra m�r a m�sodok pofon is elcsattant, de a kisl�ny ezt is h�s�gesen �llta.

-Hagyj�tok b�k�n- Sz�lt m�ly b�g� hangon, amire nem olyan r�g tett szert.

-Mert ha nem mi lesz? Elp�holsz minket? Egyed�l?- K�rdezte az egyik nagydarab tarajos haj� fi�.

-Igen.

-Hahaha kacag a vakbelem te selyemfi�, ki�llsz egyed�l ellen�nk akkor ti�d a kisl�ny.

-Akkor azt aj�nlom, most menjetek el.

-J� vicc igaz fi�k.- Nevetett erre a t�bbi is elkezdett kacar�szni- Ink�bb szavak helyett besz�ljenek a tettek.

Itt neki iramodott �s megpr�b�lta Kuram�t �k�llel arcon �tni, aki ell�pet az �t�s el�l �gy a fi� t�rdre esett Mikor felt�p�szkodott �jabb t�mad�st ind�tott ellene h�tulr�l akarta meg�tni Kurama ez el�l is ell�pett. Majd el�vett egy mar�k r�zsaszirmot elf�jta �ket �s ezzel p�nc�lt alkotott maga k�r�l.

-Csak nem azokkal a vir�gokkal akarsz minket megsebezni?- Nevetett egy magas hossz� haj� ifjonc.

-Hmm.

Ekkor el�l�pett �s neki rontott Kuram�nak de r�gt�n meg is b�nta elhamarkodott tett�t. A szirmok �sszekaszabolt�k a test�t r�gt�n. A test�r�l v�r�s v�r csorgott a homokra. Erre m�r a t�rsai is megijedtek.

-Mi a fene?

Mikor kiny�jtotta a kez�t �s megpr�b�lt hozz� �rni a szirmokhoz, azok r�gt�n elv�gt�k a kez�t.

-Fi�k spuri inn�t nem tetszik ez nekem. Te veled meg tal�lkozunk m�g.

-V�rom.- Ekkor a kisl�nyhoz fordult.- Nem esett nagy bajod?

-Nem de meg tudtam volna v�deni magam.

-Nem kell megk�sz�nn�d.

-Nem is fogom. Nem k�rtem, hogy v�dj meg t�l�k.

-Ahhoz k�pest nekem el�gg� �gy t�nt, hogy f�lsz.

-Hah, csak j�tszottam vel�k.- Ezt m�r m�s hangon mondta eg�szen m�s hangon. Egy sokkal feln�ttesebb n�i hangon. Kurama felvonta f�l szem�ld�k�t. Most, hogy jobban megfigyelte �rezte a l�nyka erej�t. Szellemi erej�t. Ekkor m�r a kisl�ny �talakult egy eg�szen m�s l�nny�. Egy m�r majdnem feln�tt� tizen�t-tizenhat �ves emberr�.

-Na, �gy m�r m�s.

-Igen, eg�szen. Ki vagy te?

-Hmm, a nevem Li�na. �s a f�ny �rn�je vagyok.

-F�ny �rn�je.

-Igen, h� csak, az�rt mert tizen�t �vesen kaptam ezt a sorsot m�g nem, kell le n�zni. Vil�gos? Vagy �n csin�ljak vil�gost?- �s ujja hegy�vel elkezdett f�nyeket alkotni. Kis sugarakat. Amit�l Kurama egy l�p�st h�tr�lt. Ekkor vette igaz�n egym�st szem�gyre a k�t fiatal. A l�ny r�vid kis szokny�t viselt, ami kock�s volt �s hozz� egy kis bl�zt, ami vil�gos k�k volt. Kisl�nyka �p�ben is ez a ruha volt rajta csak akkor eg�szen m�shogy mutatott, most kecses volt benne kisl�nyk�nt pedig csak aranyos. Kuram�t is lest�r�lt�k. Feh�r ing volt, rajta ami heveny�n volt csak begombolva �s egy s�t�t nadr�g. Ezt �szre vette �s g�g�sen magasabbra emelte a fej�t.

-�rdekes nem is tudtam, hogy a f�nynek is van ura.

-�rn�je, �s igen van. Ha j�l tudom a te szeretett r�zs�id se lenn�nek f�ny n�lk�l.

-Igen, ha nincs seg�ts�gre sz�ks�ged akkor- It el� vett egy sz�l r�zs�t -�n megyek is.- Majd a kez�be nyomta a vir�got a l�nynak v�g�l h�tat ford�tott �s els�t�lt az ellenkez� ir�nyba kez�t zsebre v�gta �s m�lt�s�gteljesen haladt el�re, mert mindv�gig a h�t�n �rezte a l�ny tekintet�t, am�g ki nem �rt a parkb�l. Ballag�s k�zben azon gondolkodott, hogy mi lehet a dolga a f�ny �rn�j�nek. Ek�zben a l�ny majd kiugrott a b�r�b�l, hogy vir�got kapott egy fi�t�l �s nem is ak�rmilyet, v�r�s r�zs�t �s milyen sz�p. Mikor hazat�rt r�gt�n v�zbe rakta, de r�j�tt, hogy Kurama vir�ga �r�kk� vir�gzik. Souichi Minomino mikor haza�rt nem is gondolt a l�nyra. Eg�szen esti mikor �lmatlanul fek�dt az �gy�ban. -Micsoda kis l�k�tt ilyenre b�zni a f�nyt. M�g a v�g�n k�rt okoz. �s milyen k�nyes a megsz�l�t�sa.

M�snap Kurama elindult Yusuke h�z�hoz �s kibe botlott t�rt�netesen a kedves kisl�ny Li�na ugrott el�.

-H�, szia nem is k�sz�nsz?

-Szia. Mit keresel te itt?

-�n megyek a dolgomra, csak gondoltam k�sz�n�k neked.

-J�, most m�r meg tetetd, mehetsz.

-M�rt vagy, ilyen bar�ts�gtalan?- Ekkor m�r �tv�ltozott tin�dzser l�nny�. Ma is r�vid szoknya volt rajta csak ez fekete �s egy meleg�t� f�ls�vel hordta.

Ekkor j�tt Kazu Kuvabara.

-H�, Kurama � a bar�tn�d? Hihihi. Csak nem?

-Nem. � csak egy.. l�ny.

-Akkor szabad a p�lya? Szia kisl�ny hogy h�vnak? �n Kazu Kuvabara vagyok. �s a mi csapatunk nyert a sz�rnyek viadal�n.

-�n Li�na vagyok. Aranyos vagy, hogy bemutatkozol, de sajna nem igaz�n �rdekel.

-��������

-Parancsolsz?

-Na kisany�m hagyj�l engem.

-Nos, Kurama akkor, viszl�t.

Mikor a l�ny, hall� t�vols�gon k�v�l ker�lt Kazu r�gt�n elkezdte mondani a mag��t.

-H�, ez a kisl�ny azt�n r�d van �m kattanva. Kurama ezt nem hagyn�m futni. B�r egy kiss� a term�szete el�g akaratos. Hihihi

-�tengedem neked.

-Kurama neked nincs p�cs�d? Nem teszik ez a csaj?

-Akkor menj ut�na, ha neked tetszik.

-H�t megyek is. Vagy majd k�s�bb. Na hol van m�r az a Yusuke?

-Itt vagyok.

-Na v�gre k�pzeld Kuram�nak bar�tn�je, van vagy ink�bb h�dol�ja.

-Nocsak, Kurama?

-Nem a bar�tn�m nem is a h�dol�m.

-J�l van, na nem kell leharapni az ember fej�t.

-Merre megy�nk?- K�rdezte Yusuk�t Kurama t�m�t v�ltva.

-El�sz�r Koennma-hoz. Azt�n majd kider�l.

-J�l van, menj�nk.

Eg�sz nap nem csin�ltak semmit. Koenma nem adott nekik semmif�le munk�t ez�rt be�ltek egy iv�ba. Majd Kurama gyorsan el is indult hazafel�. �tk�zben bes�t�lt kedvenc parkj�ba. Le�lt a megszokott padj�ra �s amint le�lt k�r�ln�zett �s m�ris egy-k�t vir�ggal t�bb lett a k�rny�ken. Nem b�rta tov�bb ezt a t�tlens�get �s elindult otthona fel�. Mikor m�t a park sz�l�hez �rt aznap m�r m�sodszorra Li�n�ba botlott, de most nem kisl�ny volt, hanem az a sz�pl�ny.

-Hello, Kurama.

-Szia.

-Te mit keresel itt?

-�gy tudom ez nyilv�nos hely.

-I. igen az. Nem akarsz oda le�lni?

Mivel nem akarta vissza utas�tani az aj�nlatot kelletlen�l, b�r de le�lt a l�nnyal.

-�s mi a dolga egy�ltal�n a f�ny �rn�j�nek?

-El�g sok p�ld�ul meg kell k�zdenem a s�t�ts�g ur�val, aki arra p�ly�zik, hogy az eg�sz vil�gban s�t�ts�g uralkodjon.

-�s mi�ta v�gzed ezt a feladatot?

-R�g�ta azt hiszem, olyan hat �ves lehettem mikor ezt a posztot, kaptam. Az�rt tudok �t v�ltozni olyan kisl�nny�.

-�s mi haszna van, ha gyerek alakban rohang�szol?

-H�, ha gyerek vagyok el�g sok dolgot meg hallok, mint, p�ld�ul amit a feln�tt k�pemben nem hallan�k meg. Az embereknek nem felt�n� egy gyerek. Egy gyerek mindig rohang�l valahol. �rted?

-Azt hiszem.

-Kurama, �n tetszem neked?

-Ehhem, ezt hogy �rted?

-Tudod.

-H�t sz�p vagy meg minden.

-akkor mi k�vetkezik ebb�l?

-Az, hogy a term�szeted m�g nem valami kellemes.

-Mi�rt, az�rt mert ami a sz�vemen, a sz�mon?

-Igen is meg nem is.

-Mi�rt, nem tudn�l megszeretni?

Kurama r�gt�n elpirult.

-Nyugi kisl�ny.

-Ne h�vj l�gy sz�ves kisl�nynak, �s nem vagyok, olyan kicsi.

-Val�ban h�ny �ves vagy, tizen�t?

-�s te h�ny �ves agy tizennyolc?

-�s?

-Az csak h�rom �v.

-Nem, az h�rom hossz� �v.

-�rtem. Sz�val nem tetszem neked?

-Nem ezt mondtam.

-Hanem?

-Csak arra c�loztam, hogy t�l fiatal vagy b�rmihez is.

-Na �csi b�csi! A kor nem akad�ly. �gy hogy.

-Mi �gyhogy?

-Sz�val k�zt�nk nem lehet semmi sem.

-L�tom, r�j�tt�l.

-�rtem. Akkor �n megyek is.

Ahogy elindult r�gt�n s�t�tebb lett. A nap s�t�tt, de az �gbolt m�r messze nem vil�g�tott, olyan f�nyesen. Ez �rdekes gondolta Kurama. Lehet, hogy t�nyleg tetszik ez a kis fruska. V�g�l is az �szintes�g j� tulajdons�g. Lehet, hogy ut�na kellene mennem. Ekkor m�r talpon is volt �s a l�ny ut�n indult. Majd megszapor�zta l�teit, de nem ment eg�szen k�zel hozz� azon gondolkodott, hogy mit mondjon neki. Semmi �rtelmes nem jutott az esz�be. Li�na m�r eg�szen a park sz�l�n volt ekkor hirtelen Kurama m�g�tte termett. Majd meg is sz�l�totta.

-Kisl�ny.

-Hmm, mi van?

Kurama megfogta a neki h�ttal �ll� l�ny kez�t, �s maga fel� ford�totta. Nem sz�lt egyik fiatal sem csak n�zt�k egym�s szemeit. Majd Kurama eg�sz k�zel hajolt hozz� �s l�gyan �ssze�rt az ajkuk. Majd mikor v�get �rt a pillanat els�k�nt a l�ny sz�lalt meg.

-Akkor most?

-azt hiszem, kedvellek.

-Val�ban?

Erre m�r csak mosolygott. Ekkor vette �szre, hogy a f�ny er�seb lett �s a nap is jobban s�t�tt �s m�g a k�rny�ken l�v� vir�gok is kivirultak. Ekkor vett el� egy sz�l r�zs�t gy�ny�r� volt az a vir�g. Majd a l�ny kez�be adta. Ekkor elindul hazafel� egyetlen sz� n�lk�l. Hazafel� azon gondolkodott, hogy mit is tett val�j�ban. Most ezek ut�n Li�na biztosan elv�r majd valamif�le megh�v�st, vagy aj�nlatot, de � nem tudta, hogy mit�v� legyen. M�skor is cs�kolt m�r meg l�nyt de egyik ir�nt sem �rzett m�g �gy, mint ez a kis tin�dzser l�ny ir�nt. Furcsa, mert ez a l�ny hirtelen term�szet�, szeleburdi, furcsa pont az ellenkez�je Kurama jellem�nek lehet, hogy az�rt tetszett meg neki �gy l�tszik igaz a mond�s az ellent�tek, vonzz�k egym�st. Itt csak mosolygott, ha b�r lehet, hogy m�k�dne a kapcsolat. �gy belegondolva el is k�pzelte amint kettesben �ld�g�lnek vagy s�t�lnak valahol. A l�ny ek�zben azon merengett, hogy vajon t�nyleg komolyan vetheti-e a kettej�k k�t t�rt�neket, vagy csak Kurama j�tszott vele.

M�snap mind a ketten a m�r ismer helyen, tal�lkoztak. Kurama ism�t r�zs�t tartott a kez�ben a l�ny �rkez�sekor r�gt�n oda adta neki, ami�rt egy puszit kapott cser�be.

-Figyelj, �n nem tudom, hogy j� �tlet-e egy�ltal�n ez az eg�sz.

-Mi�rt, nem ezt szereted, volna?

-De csak nem tudom, hogy hirtelen mi�rt ez a lelkesed�s ir�ntam.

-Gondolkodtam �s r�j�ttem, hogy mi ketten vonzzuk egym�st, mint az ellent�tek.

-�rtem �s komolyan gondoltad?

-Igen vagy tal�n nem szeretn�d?

-De igen nagyon is. -Ekkor m�r nem csak puszit kapott, hanem egy cs�kot is.

A fi� �tkarolta a l�nyt �s azt akarta, hogy ez a pillanat �r�kk� tartson. De ekkor Kuvabara hangos ordib�l�sa �t�tte meg a f�l�t.

-N�zz�tek m�r Kurama �s az a kiscsaj, t�nyleg j�rnak.

Mikor sz�tn�zett jobban akkor �szlelte, hogy Yusuke �s Kuvabara j�ttek vel�k szemben.

-Hello Kurama l�tom zavarunk, �gyhogy megy�nk is.

-nem zavartok.- V�laszolta kis�� �gy mintha maga se hinn�, amit mond.

-Csak sz�ltam, hogy Koenma azt �zeni, hogy lenne egy kis feladatod.

-Milyen feladat lenne?

-Az, hogy n�ha m�ssz le a kis bar�tn�d sz�j�r�l. Hihi

-Mi?

-Nem semmi ilyet nem mondott- Sz�lt Yusuke - csak voltunk fel� �s semmi �rdemlegeset nem mondott.

-�rtem.

-Na gyer�nk Yusuke hagyjuk mag�ra a szerelmeseket.- Sz�lt piszk�l�dva Kazu.

Azzal el is t�ntek egy pillanat alatt.

-Na j� akkor �n, most elmegyek.

-mi hov� m�sz? N�zd el Kazunak � ilyen faragatlan.

-Nem nem miatta majd tal�lkozunk. J�?

-Igen.

Hirtelen olyan csal�dott lett, hogy azt is elfelejtette megk�rdezni mikor.

Erre nem is volt sz�ks�g, mert az �ta minden napot egy�tt t�lt�ttek. �s egyre jobban �sszekov�csol�dtak. M�r k�t h�napja tartott �nzetlen �s egyre l�ngol�bb szerelm�k mikor a tal�lka k�zep�n a l�ny furcsa hangnem re v�ltott.

-Figyelj, Kurama nekem most mennem kell �s lehet, hogy soha nem l�tjuk egym�st t�bb�, �gyhogy szeretn�k elb�cs�zni t�led.

-Mi�rt hov� m�sz?

-nekem, mint a f�nynek sok riv�lissal kell megk�zdenem.

-De m�rt mondtad, hogy nem l�tjuk egym�st?

-Az�rt mert ez lesz a legnagyobb csata, amit v�vnom kell �s nem biztos, hogy t�l �lem, �s ha nem, akkor majd m�snak adj�k f�ny erej�t.

-Hov� kell menned, �s kivel kell megk�zdened?

-Ezt nem mondhatom meg, de �g�rd meg, hogy soha nem hervad el egyetlen r�zsa, sem am�g te �lsz.

-Ezt nem �g�rhetem, meg mivel az elhal�s egy folyamat, amit senki sem �ll�that meg.

-Igaz. Bocs�ss meg.

-ne m�g ne menj hov� m�sz egy�ltal�n?

-Azt mondtam, hogy nem tudhatod.

-Seg�tek legy�zni azt az ellens�get nem, kell f�lned.

-hmm, nem lehet, de az�rt k�sz.

Ekkor egy cs�kot nyomott kedvese arc�ra �s hirtelen elt�nt.

-Na tess�k. Egyszer szeretek meg valakit �s az is elhagy, csak azt ne k�pzeld, hogy am�g n�lad van a r�zsa addig nem, tudlak k�vetni.

Ekkor � is elt�nt mivel �rezte a r�zsa illat�r�l, hogy hov� ment csak az �rz�keiben kellet b�znia. Egy nagy t�rre ker�lt, de mire k�r�l tekintett volna m�r �szre is, vette, hogy k�t ember szemben �llegym�ssal ekkor �szlelte, hogy a r�zsa, amit a l�nynak adott pont a l�ba el�tt hever a porban. Ekkor k�zelebb l�pett a szemben �ll� p�rhoz �s ebben a pillanatban nagy f�nycs�va l�vellt ki kedvese test�b�l �s ellenfele test�b�l m�g nagyobb s�t�t sugarak �radtak sz�t.

Szerelme eddig ismeretlen ruh�ban harcolt egy nagy feh�r hossz� kimon� volt rajta pont, mint ellenfel�n csak annak fekete volt a ruh�ja. �s fi� volt, de k�r�lbel�l egyid�s lehetett a l�nnyal. Majd a feh�r f�nycs�va diadalmaskodott. Hi�ba t�nt el a s�t�t ellenf�l a l�ny �sszeesett ekkor m�r Kurama is ott termett �s a karjaiba vette a l�nyt. Annak nagy f�jdalmai voltak, de semmif�le s�r�l�se nem volt. A fi� let�rdelt �s karjaiba vette a l�nyt.

-H�, kisl�ny!

-Kurama.

-�n vagyok, na most ne besz�lj, elviszlek valami gy�gy�t�hoz.

-Nekem nem kell senki �n.. meg fogok halni.

-Ne mondj ilyet.

-De... -�sszeszedte �sszes erej�t �s adott egy cs�kot szerelm�nek majd visszaomlott a karjaiba.

-Szeret..lek. -Ez volt az utols� sz�, amit �let�ben utolj�ra mondott. Ez az �des sz� hagyta el utolj�ra ajkait. Kurama karjaiban a l�ny hely�n egy hatalmas f�ny volt majd elt�nt az eg�sz l�ny. Kurama mag�ba zuhanva t�rdelt a homokban majd egy k�nnycsepp csordult le az arc�r�l �s a porba hullott. Majd egy gy�ny�r� r�zsa n�tt a hely�n. V�g�l egy eget renget� ord�t�s hallatszott �s Kurama fel�llt �s elindult a park fel� nem sok�ra oda is �rt. A hint�n�l a m�r ismer�s fi�k �ltek. Kurama direkt oda s�t�lt eg�sz k�zel hozz�juk �s csak arra v�rt, hogy a suhancok k�ssenek bel�. Nem is kellet sok�ig v�rnia az ifjoncok, r�gt�n �gy cselekedtek, ahogyan azt v�rta.

-h�, n�zz�tek m�r. Itt a r�zsa lovag.

-ja most megverekszel vel�nk?

Kurama ekkor d�hbe gurult �s szellemi erej�t haszn�latba v�ve mindegyik fi�t egyes�vel meg�lte. Majd ism�t �sszerogyott. Nem b�rta azt a terhet, ami a lelk�re nehezedett. Nem tudta elviselni azt a k�nt, amit a l�ny hi�nya v�sett a lelk�be. Ism�t az lett, aki r�gen az volt az a sz�vtelen �ld�kl�. Megint �sszeomlott ez mindig akkor t�rt�nik, ha valami sz�m�ra fontos elt�nik az �let�b�l. Most is ez t�rt�nt vele. Elvesztette a sz�m�ra fontos embert, akit eddig igaz�n szeretett. Napokkal k�s�bb mikor a m�r szokott padon �ld�g�lt a parkban Kuvabara, Yusuke �s Hiei l�togatta meg.

-H�, Kurama r�g nem l�ttunk, mi van veled?- Sz�lt �dv�zl�s k�pen Kazu.

-Mi, velem semmi.

-Hol van a kis csaj? Most nincs itt.

-Nincs.

-Koenma mondta mi t�rt�nt.- mondta csendesen Yusuke.

-Sajn�ljuk.- Suttogta j�l �rthet�en Hiei.

-Mi, mir�l maradtam le m�r megint? Urameshi mit..- Kiab�lta mag�b�l kikelve Kazu.

-Koenma honnan tud r�la?

-Onnan, hogy � b�zta meg a f�ny �rz�s�vel. � adta neki azt a posztot, a t�lvil�gi �letet t�le kapta annak fej�ben, ha a f�nyre vigy�z. - V�laszolta Yusuke.

-�rtem.

-Na gyere ne b�sulj � m�r egyszer meghalt �s ezen senki sem tud seg�teni m�g te sem. Szeretted?

-Azt hiszem, nem ink�bb tudom, hogy szerettem.

-Figyelj Kurama gyere vel�nk egy sz�rnyet, kellene meg�lni, �s ahhoz kell a r�gi csapat.

-Mi�rt? Nem akarok.

-Akkor maradj itt �s temetkezz magadba.

-H� elmondan�tok, mi folyik itt?- T�relmetlenkedet Kazuma.

-Semmi, gyertek, menj�nk.- V�lekedett Urameshi azzal mind a h�rman el is t�ntek.

Majd p�r �ra vagy ak�r hossz� percek eltelt�vel Kurama nem tudta volna megmondani, csak azt vette �szre, hogy Botan �lt le mell�.

-Szia Kurama.

-Szia.

-Figyelj, jobb lenne, ha vel�nk tartan�l, �gy ha t�bben vagyunk k�nnyebb lesz elfelejtened.

-De �n nem akarom �t elfelejteni.

-Ohh, Kurama te ennyire szereted �t?

-Igen nagyon. B�r nem ismertem sokat, de �gis, olyan volt mintha r�g�ta ismern�m. �rted?

-I.igen.

-Te egy�ltal�n honnan tudsz err�l?

-�n.. oh.. h�t Koenma mondta.

-Gondoltam.

-tudod, ha egyszer valakit nagyon szeretsz, akkor az�rt mindenre k�pes lenn�l. Mindenre. Igen ez az mindenre.

Ekkor hirtelen j�tt �tlettel felpattant �s elindult.

-Hova m�sz Kurama, Kurama?- �rdekl�d�tt Botan. �rdekes- gondolta Botan- Furcsa m�g soha nem hallottam �gy besz�lni Kuram�t. Eddig soha nem besz�lt m�g, ilyen ny�ltan az �rz�seir�l. Valamire k�sz�lhet, ha �gy elviharzott. Csak nehogy valami ostobas�got m�veljen. Lehet, hogy sz�lnom kellene Koennm�nak.

Ek�zben Kurama nem haza, hanem eg�szen a v�ros sz�l�ig baktatot, de ott sem id�z�tt sok�ig, hanem r�gvest ment tov�bb. M�g r�gen nagyon r�gen hallott egy nagy hatalm� boszork�nyr�l, aki tal�n vissza tudja hozni szerelm�t. K�tnapi j�r�s ut�n meg�rkezett egy erd� sz�li h�zhoz s�t�t �jjel volt a hold sem vil�g�tott. Egy kis kunyh� volt csak, bekopogott, el�sz�r halkan majd er�teljesen.

-Ki az?

-Souichi Minomino.

-Nem ismerlek.

-Kurama.

-Kurama akkor gyere beljebb fiam, na v�gre meg�rkezt�l m�r v�rtam j�tt�det.

Majd kit�rult az ajt� �s egy k�z�pkor� asszony nyitott ajt�t. A h�z nagy volt val�sz�n�leg t�r t�g�t� var�zslattal volt kezelve, mert egy hossz� l�pcs� vezetett fel eg�szen a magasba. A helys�gbe, ahov� bel�pett kellemes menta illat terjengett. Az als� szoba elrendez�s�t t�bb tucat asztal tette kis �s p�r darab sz�k, amik egy tiszt�ra sik�lt asztal mellet �lltak. A t�bbi asztalon gy�gyn�v�nyek, �st�k, �s sok m�s var�zsl�shoz haszn�lt eszk�z hevert.

-M�r v�rtalak.

-Engem?

-Igen. Tudtam, hogy el fogsz j�nni egyszer. �s mikor napokkal ezel�tt megtudtam a h�rt, tudtam, hogy te, is mint, oly sokan m�sok te is felkeresel.

-De, honnan tudtad, hogy most j�v�k?

-Meg�reztem. Lehet, hogy �regszem, de a var�zser�m m�g nem hagyott el.

-�rtem. Sz�val azt is tudod, hogy m�rt kerestelek fel?

-Igen tudom, vissza akarsz hozni az �letbe egy bizonyos embert.

-Akkor tudsz seg�tni nekem?

-Tal�n. Att�l f�gg.

Kurama �rtett sz�p sz�b�l majd el�vett egy ersz�nyt, ami tele volt p�nzel �kszerekkel �s m�s �rt�kes kacatokkal m�g igazgy�ngy is volt. V�g�l az asztalra dobta, amihez k�zelebb �llt. Az ersz�ny hangos cs�rg�ssel jelezte, hogy tele van szebbn�l szebb kincsekkel.

-L�tom, nem �rtesz fiam. Nekem nincs sz�ks�gem p�nzre.

-Akkor?

-�lj le.- Utas�totta a h�lgy a bizalmatlan idegent.

-Te�t?- Majd intett kez�vel �s az emeletr�l cs�sz�k �s egy kanna sz�guldozott le.

-K�sz�n�m nem.

-Sz�val att�l f�gg, hogy vissza tudom-e hozni, hogy van-e t�le valamilyen szem�lyes t�rgyad, amit az ut�bbi id�ben hordott, haszn�lt, abb�l lesznek az eml�ke �s az �rz�sei. Kell t�le egy hajsz�l, b�r darabka, ja �s a v�re.

-�s m�gis, hogy gondolta, hogy ezt mind egy hallott�l szerezzem, meg aki r�ad�sul m�g el is t�nt?

-�ppen ez az.

-Akkor nem is lehet vissza hozni?

-Nem ezt mondtam, ne t�veszd �ssze csak ez sokkal kock�zatosabb.

-Nem �rdekel.

-Azt tudom. Ez a var�zslat az eml�keken alapul. A te eml�keidb�l kell �ssze rakni, csak akkor nem lesz szinte jelleme csak egy test lesz, aki n�ha mond valamit, �s mivel csak eml�kedb�l van �ssze �p�tve, �gy a teste sem lesz ugyanolyan meleg, hanem hideg lesz �s a tekintet�k �ltal�ban ezeknek az embereknek mindig rideg. �s hi�ba is pr�b�lj�k megszel�d�teni nem, megy, mer nincs egy�nis�g�k csak abb�l �s �gy �lnek, ahogyan eml�kez�nk r�juk.

-Sz�val nem lenne igazi jelleme, de visszakapn�m �r�k �letre?

-ezek az emberek �ltal�ban m�r soha nem lesznek olyan boldogok �r�m�k k�zel�be sem �r, am�g �ltek.

Lehets�ges az �letre kelt�s?

-Az ugye tudod, hogy � okkal halt meg �s a term�szetben minden okkal t�rt�nik �s ezt nem helyes megbabr�lni.

-Most m�gsem seg�tesz nekem?

-De igen csak �gy �rzem k�teless�gem tudatnom veled a t�nyeket.

-Most m�r tudom, kezdhetj�k?

-Nyugalom �rfi.

-�n nyugodt vagyok, csak szeretn�m m�r a karjaimban tartani.

-Akkor gyere velem.

Majd elindultak a l�pcs�n felfel�. Eg�szen a tet�t�rig ballagtak. Kurama m�r nem is tudta, hogy h�nyadik emeleten lehettek t�l nem is sz�molta. Mikor meg akarta k�rdezni, milyen messze vannak m�g akkor hirtelen nem volt t�bb l�pcs�.

-Na, meg�rkezt�nk.

-V�gre.

Egy kis padl�st�rben voltak. A k�zep�n a helys�gnek egy asztalf�les�g �llt.

-Na, fiam �llj az id�z� asztal el�. �s gondolj a h�lgy k�lsej�re. Azt�n mikor megl�tod gondolj er�sen a bels� tulajdons�gaira, nagyon er�sen.

-Igen.

Oda �llt az asztal el� az r�gt�n elkezdett v�r�sen izzani.

-Most kezdheted.

Addigra m�r az asszony is fel�llt a m�sik oldalra �s halkan elkezdett valami �rthetetlen sz�veget mormolni. Ekkor m�r kis halv�ny szemcs�k jelentek meg, k�zel�kben amik az asztalra sz�lltak �s egyre csak f�nyesedtek �s lassan nagyon lassan �ssze�llt a m�r ki lehetett venni a l�ny alakj�t is. Kurama er�sen gondolt r� a feje m�r szinte sz�thasadt annyira f�jt. Ekkor m�r �ssze�llt a k�p az oldal�n fek�dt Li�na. A haja szel�den omlott v�llaira. Ruha nem takarta. Am�g � a l�ny sz�ps�g�n csod�lkozott �szrevette, hogy a szemcs�k teljesen �ssze�lltak �s m�r nem f�nyletek csak a v�r�s izz�s maradt meg az asztal k�r�l. Ekkor a boszorka hirtelen Kuram�ra szegezte tekintet�t, most j�ttek a bels� tulajdons�gok ez volt a jel. Hirtelen hatalmas k�n lett �rr� az eg�sz test�n mindene mintha par�zsban �gett volna ellenben �gy didergett, mintha jeges v�zben �lldog�lna. A szemei nem tudta nyitva tartani. A feje sz�t akart hasadni, de min�l er�sebben kell gondolnia a szerelm�re. Olyan volt, mintha a test�t sz�t akarn� szak�tani valamilyen f�ld�nt�li er�. Ekkor hirtelen megsz�nt a f�jdalom. Isteni �rz�s volt v�gre megszabadulnia ett�l a k�nz� �rz�st�l. Majd hirtelen szerelme f�l� hajolt, hogy l�ssa �bred�s�t. �s ekkor bek�vetkezett az, amire v�rt a kedvese kinyitotta szemeit.

-Kisl�ny.

Ekkor m�r az ajkai a l�ny ajkait �rintett�k. Gyeng�den megcs�kolta �s �t�lelte amennyire tudta. Mikor elengedte, szemeibe n�zett �s mosolyra fakadt. Szemeib�l �radt a boldogs�g. De ekkor hirtelen:

-Te, ki vagy?

Mintha vill�m csapott volna a f�rfiba. A sz�ve kihagyott egy dobban�st. A szemei boldogs�gb�l riadts�gba �s haragba csaptak �t. Hirtelen a m�sodperc t�rt r�sze alatt ott termett a boszork�ny mellette.

-�reg mond mi�rt nem eml�kszik r�m?- A hangja fenyeget�en csengett.

-mondtam nem lesz jelleme.

-akkor semmire se eml�kszik?

-Nem. � egy �j ember.

-K�sz�n�m neked a seg�ts�get.

Majd az asztal m�sik oldal�ra s�t�lt �s karjaiba vette a l�nyt majd csak kev�s f�st l�tszott m�g�tte majd elt�nt.

M�snap Li�na Kurama h�z�ban �bredt. M�g nagyon f�radt volt �s csak arra eml�kezett, hogy egy v�r�s haj� f�rfi a karjaiban viszi valahov�, majd elaludt. A kez�t is alig tudta megmozd�tani, majd ism�t visszazuhant a m�lys�gbe. V�g�l fel�bredt igaz�n. A nagy f�ny �bresztett fel, ami az ablakon sz�r�d�tt be �s m�r am�gy sem tudott volna tov�bbaludni, b�r nehezen mozgott m�g, de kipihentnek �rezte mag�t. Hirtelen kinyitotta szemeit majd k�r�l n�zett. Egy t�gas szob�ban volt. A fal feh�r volt. Az �gy mellet, amin fek�dt egy erk�ly ny�lott. Ahonnan az �vegajt�n �s ablakokon kereszt�l er�s f�ny sz�r�d�tt be. Lassan kim�szott a pihe-puha �gyb�l. Meztelen volt. Odas�t�lt a terasz ajt�hoz �s elh�zta. Val�sz�n�leg t�bb szintes h�z lehetett. Alul m�g voltak erk�lyek. F�k leveleibe suhog�sa hallatszott. L�gy szell� vir�gillatot hozott be. Sz�tn�zett a szob�ban. A fal mellett egy asztal �llt k�t sz�kkel az oldal�n, az asztalon v�z�ban r�zs�k �s az ed�nyhez t�masztva egy f�nyk�p d�szes f�m keretben. A k�p k�t fiatalt �br�zolt. Az egyikben mag�ra ismert, amint egy sz�l r�zs�t tart a kez�ben. A m�sik az a fi� volt, akit m�r l�tott. A hossz� v�r�s haj� z�ld szem� f�rfi. �tkarolva �lltak egy pad el�tt a h�tt�rben pedig sok vir�g l�tszott. A tekintete tov�bb terjedt a sz�kekre az egyik t�ml�j�n tal�lt tiszta ruh�kat, amit fel is �lt�tt. Egy r�vid kis farmer szokny�t �s egy fekete p�l�t. �s m�g a kez�be akadt egy haj szalag is, amivel a tark�j�n �ssze fogta a haj�t. Majd folytatta a n�zel�d�st szem�gyre, vette a szekr�nyt �s a tartalm�t, ami az �gy m�sik fel�n �llt. Az t�bb f�rfiruh�t tartalmazott. T�bbek k�z�tt dzsekik, pul�verek, p�l�k, de voltak k�zt�k eleg�ns kimon�k is, sz�p s�lak is hevertek sz�p sorj�ban egym�s tetej�re hajtogatva. Minden ruhanem� k�l�n�sen kellemes illatot �rasztott, olyat, mint az �gynem�, �s mint, minden m�s a szob�ban. Li�na k�v�ncsi lett, hogy vajon egy�ltal�n hol van �gy kin�zett el�sz�r az ajt�n. Azt�n kil�pett. Egy kis teraszk�n tal�lta mag�t, ahonnan l�pcs� vezetett le a nappaliba. Len�zett a szob�ba az �veg asztalon porcel�n v�z�ban r�zs�k �lltak. A helys�gben egy bolt�v tal�lhat�, ahonnan az eb�dl� �s a konyhaf�les�g ny�lott. A konyh�b�l friss reggeli illat �rz�d�tt. Majd nagy cs�r�mp�l�s.

-Francba.- D�rm�gte valaki m�ly hangon.

Les�t�lt a l�pcs�n eg�szen az asztalig. Ott volt m�g a nappaliban vil�gos fotelek �s egy kanap� az asztalka k�r�l. A konyha t�j�k�ra mer�szkedett ott meg is tal�lta a hang forr�s�t az a fi� �llt a t�zhely el�tt, akit a k�pen is l�tott. Majd meg is sz�l�totta.

-�h�m. szia.

El�sz�r �sszerezzent a fi� majd hirtelen megfordult. �s m�ly l�gy selymes simogat� hangon megsz�lalt:

-�hh, fel�bredt�l? M�r v�rtam, hogy felkelj. L�tom megtal�ltad a ruh�idat is. K�sz�tettem reggelit. A men�: Toj�s, pir�t�s m�z s�tem�ny zabk�sa tej narancsl�. Mit k�rsz?

-�n. egy pir�t�st.

A fi� nagyon vid�mnak t�nt �s bar�ts�gosnak l�tszott.

-Mond te ki vagy?- Tette hozz� bizonytalanul a l�ny.

-oh.. Te nem eml�kszel r�m. �lj le k�rlek, a reggeli mellett mindent, elmes�lek.

Li�na le�lt az asztalhoz. A f�rfi megter�tett k�t szem�lyre. Majd kipakolta az �teleket, amit felsorolt.

-Na, a te neved Li�na. -Majd az eg�sz eddigi �let�t elmes�lte a l�nynak, amit csak tudott. Kettej�kr�l, a f�ny dolg�r�l az �jj� �led�sr�l mes�lt �s mindent elmondott.

-Sz�val te meg �n mi ketten? �rted?

-Igen.

-�s mi..mi volt kett�nk k�z�tt?

-H�t el�g r�vid ideig voltunk egy�tt k�t h�napja voltunk egy�tt, amikor el kellet menned a s�t�ttel harcolni.

-�rtem akkor te most szeretsz engem?

-Igen. De te is szeretsz nem?

-�n nem tudom, nem is ismerlek.

-De �n ismerlek.

-Az egy dolog de �n semmit sem tudok r�lad �s senkir�l sem tudok semmit �s magamr�l sem tudok semmit.

-K�rdezz, mit akassz tudni?

-Mindent. de nem most egy kicsit szeretn�k egyed�l lenni.

-Persze, nyugodtan.

Ekkor mind a ketten, mint egy vez�ny sz�ra �lltak fel az asztalt�l. Kurama odas�t�lt a l�nyhoz, aki kiss� megillet�dve �llt. Hirtelen �t�lelte, a boszork�nak igaza volt t�nyleg hideg a teste. Majd adott egy cs�kot szerelme sz�j�ra. Az viszont nem cs�kolt vissza ink�bb csak �llt, mint egy szobor. A fi� meglep�d�tt ezen �s k�rd�n n�zett r�.

-Ne haragudj, de ezt m�rt tetted?

-H�t, mert szeretlek �s te is, nem?

-Nem tudom, mondtam nem is, ismerlek.

-De h�t..

Ekkor a l�ny h�tr�lt p�r l�p�st �s elindult az a szoba fel�, ahol fel�bredt, de hirtelen megtorpant.

-�n itt lakom?

-Nem ez az �n lak�som. De mi az eny�m ti�d is.

-Igen. Nem akarok a terhedre lenni.

-Hogy mondhatsz Ilyet?

-Figyelj, lehet, hogy te ismersz engem, de �n azt sem tudom, hogy �n ki vagyok, el�sz�r meg kell tal�lnom magam.

-J�l van.- Ekkor kih�zott hajtincsei k�z�l egy piros r�zs�t odas�t�lt a l�nyhoz �s a kez�be adta. A csak mosolygott a gesztuson. Majd v�g�l elt�nt a szob�ba �s lerogyott az �gyra. A feje csak �gy kavargott a sok �j inform�ci� hallat�n. � az �n szerelmem lenne, de nem �rzek ir�nta semmit, vagyis nem eml�kszem r� sem semmire. A kez�be vette a fot�t, ami az asztalon volt. �s csak n�zte. Ezen a k�pen olyan boldogok, de ha ennyire szerett�k egym�st, akkor csak eml�keznie kellene valamire. V�g�l is lehets�ges dolog. De ha csak hazudik �s nem is, szerett�k egym�st soha. Az is egy eshet�s�g, hogy csak cs�be akarja h�zni.

Ek�zben Kurama is azon gondolkodott, hogy mi j�rhat kedvese fej�ben �s arra jutott, hogy � most egy �j ember �s most �jra meg kell h�d�tania. El is hat�rozta, hogy d�lut�n kiviszi a parkba �s megmutatja, hogy hol tal�lkoztak el�sz�r. A l�ny eg�szen d�lig a szob�ban tart�zkodott �s csak akkor j�tt ki, amikor Kurama sz�l�totta.

-Li�na.

-Igen?

-Elj�ssz velem eb�delni, van nem messze inn�t egy hangulatos kis hely, ahol m�g r�gen is voltunk.

-Igen �gy is k�rdeznem kell valamit.

�tk�zben, am�g s�t�ltak r�k�rdezet, ami m�r �rdekelte. A sz�lei.

-A sz�leim hol vannak?

-Nincsenek sz�leid �k �let�ket, vesztett�k egy balesetben, �s te akkor kaptad a f�ny posztj�t.

-�rtem �s akkor �n hol �ltem?

-Egy kis alb�rletben, de az ut�n nem j�rt�l oda �s kiadt�k m�snak. A ruh�id ott vannak n�lam.

-Az�rt k�rdeztem, mert �n szeretn�k t�led elk�lt�zni.

-Mi mi�rt?

-Nem is ismerlek, �s nem akarok a terhedre lenni.

-De h�t nem vagy a terhemre. S�t te hozz�m tartozol �s nem is, engedhetlek ki a nagyvil�gba ilyen �rtatlanul.

-Ne f�lj boldogulni, fogok.

-Ezt m�g megbesz�lj�k.

Ekkor �rtek az �tteremhez. Kurama a teraszra invit�lta a l�nyt. Eb�d ut�n els�t�ltak a parkba �s le�ltek a szok�sos padra. Kurama el�h�zott egy r�zs�t �s a l�ny kez�be adta.

-K�sz�n�m.

-Nagyon sz�p ez a hely. R�gen is mindig ide j�rtunk.

-Igen nagyon hangulatos. Mintha ez a szerelmesek helye lenne.

Ezen a mondaton lep�d�tt meg Souichi. Felvonta szem�ld�k�t. Ezt l�tva a l�ny magyar�zni kezdte:

-Tudod ez a hely t�nyleg eg�sz m�s valahogy biztons�gban, �rzem magam, s mintha m�r j�rtam volna itt �s ez j� �rz�s �s te is ide, k�tsz valahogy, �s azt hiszem, hiszek neked.

-Ezt �r�mmel hallom.

Ekkor a l�ny k�zel hajolt a f�rfi arc�hoz eg�szen k�zel szinte az orruk �ssze�rt. Csak n�zte a z�ld szemp�rt. Nem tudta mit l�thattak ezek a szemek eddig, de ezek a szemek szerelmesen n�ztek vissza r�. Ekkor csapott bel� valami mintha az �ram r�zta volna meg. Hirtelen �sszerezzent.

-Mi a baj?

-Nem tudom, mintha m�r eml�kszem voltam m�r itt ezt tudom �s veled voltam.

-Igen az el�g val�sz�n�.

A l�ny most m�r tudta, hogy megb�zhat a f�rfiban. K�zelebb �lt hozz� a l�baik m�r egym�shoz �rtek. K�zel hajolt hozz� �s megint b�multa a zaf�r szemp�rt. A fi� a l�ny nyak�ra cs�sztatta kezeit m�r eg�szen k�zel voltak egym�shoz. �s ajkuk l�gy cs�kban �rt �ssze. Ez volt szerelm�k m�sodik els� igazi cs�kja. Ekkor ebben a pillanatban nem is sejtett�k, hogy mi v�r �g r�juk, amit k�z�sen kell ki�llniuk majd a t�vol j�v�ben. Amikor sz�tv�ltak ajkaik Kurama egy l�nyt pillantott meg a t�volban, m�gpedig Botant. A l�ny k�zeledett fel�j�k. Majd egy m�sodperc m�lva m�r ott is volt.

-Nah�t Kurama t�ged is l�tni �s... Li�na h�t te �lsz?

-Szia Botan.

-Li�na bemutatom Botant � vel�nk volt a sz�rnyek viadal�n.

-Hello.

-Sz.szia.

-Botan siker�lt �letre kelten�nk �s most n�lam lakik.

-Ohh, ez �rdekes de j�. �gy �rtem j�, hogy �jra k�zt�nk vagy.- B�r a hangja nem ezt t�kr�zte Szomor� volt �s elkeseredetts�g �rz�d�tt utols� mondat�n.

-Mi a baj?

-M�� nekem semmi.- �s felvette szok�sos cica tekintet�t.

-Na �n megyek is. Sziasztok! -Sz�lt Botan k�t k�pzelt ny�vog�s k�zepette.

-Szia.

-Mi�rt, olyan furcsa az a l�ny, olyan mintha nem is �r�lne nekem. Ismert�k egym�st r�gen?

-El�g t�volr�l de igen.

Ek�zben Botan egy fa t�v�ben itatta az egereket. Arra sz�m�tott, hogy az a l�ny nem t�r vissza �s �gy ak�r besz�lhet is Kuram�val. Mi�rt is van ezen �gy kiborulva? Hiszen �k ketten nem szerelmesek vagy ilyesmi. Legal�bb is biztosan nem Kurama r�sz�r�l. Most biztos tiszta idi�t�nak n�znek.

Ekkor m�r a k�t szerelmes is haza�rt Kurama lak�s�ba. Ekkor a l�ny hirtelen megtorpant.

-Mi a baj?

-Mond.. Kurama mi ... mi ketten..�hom ..egy�tt aludtunk r�gen?

-Nem.

-Akkor �n most felmegyek �s lefekszem.

-Persze.

-Te lent alszol?

-�n elvagyok a kanap�n.

-Biztos?

-Biztos.

-Akkor j�.

A l�ny felment a l�pcs�n majd elt�nt az ajt� m�g�tt. Levetk�z�tt �s felvette Kurama egyik ing�t annak a m�r megszokott kellemes illata volt. Beb�jt az �gyba �s elmerengett az aznap l�tottan �s f�leg a hallottakon. V�g�l is szereti Kuram�t �s ez a l�nyeg �s most m�r abban is biztos volt, hogy nem akarja f�lre vezetni t a f�rfi. Lassan elnyomta az �lom. �lmodott, m�gpedig szerelm�r�l. A parkban voltak �s egyszer csak elt�nt mell�le a kedvese hideg �s s�t�t lett. Majd elkezdett futni �s futni, egy sik�torban volt nagyon f�zott nem l�tott semmit elbotlott �s el kezdett zuhanni �s csak zuhant �s zuhant, majd felriadt. �rezte, hogy megizzadt. Hirtelen nagy f�lelem lett �rr� rajta. Elvesz�tette szerelm�t. Egy percbe is beletelt mire tiszt�zta mag�ban, hogy az csak egy �lom volt. Pr�b�lt vissza aludni de nem ment, m�g mindig az az �rz�se volt mintha egy er�s k�z fogn� a sz�v�t, �s nem engedn� el. Ekkor m�r ne b�rta tov�bb �s felt�p�szkodott az �gy�b�l. Lement a l�pcs�n hangtalanul. A kanap�n t�nyleg ott volt Kurama nem fek�dt csak �lt ekkor a fi� h�tra fordult.

-Mi a baj?

Nem kapott v�laszt. A l�ny elindult fel� a f� fel�llt. Ekkor �rt oda a l�ny hirtelen �t�lelte teljes erej�b�l �lelte nem akarta elengedni soha t�bb�. A k�nnyei is patakozni kezdtek. Megnyugtat� �rz�s volt sz�m�ra, hogy a fi� ott van �s vigy�z, r� �rezte a karjai erej�t.

-H�, kisl�ny mi a baj?- K�rdezte halkan Kurama.

Le�ltette a kanap�ra �s � is le�lt mell�. A l�ny megint nem felelt csak hozz� b�jt �s behunyta szemeit �s �lvezte a nyugodt pillanatot. Kurama nem faggatta tov�bb. Hagyta hagy, aludjon, ha neki ez �gy j�. Reggel a f�rfi �gy �bredt. Hogy a l�ny m�g mindig �t�lelte �s csendesen szundik�lt. Majd adott egy puszit kedvese homlok�ra. Amit�l az r�gt�n felriadt.

-Hol vagyok mi, jaj, eml�kszem m�r.

-�jjel j�tt�l le, �s el�g elkeseredett volt�l. Mi�rt?

-�h semmi csak egy rossz �lom.

-Az m�r m�s.

-Mi �rt?

-Azt hittem eszedbe jutott valami.

-Nem semmi.

-mit k�rsz reggelit?

-nem tudom.

-mondjuk toj�s?

-nekem j�.

A fi� felpattant a l�ny is k�vette.

-Maradj csak.

-Nem seg�tek neked.

-Ahogy akarod.

K�z�sen k�sz�tett�k a reggelit. Majd elfogyasztott�k.

-Mi a mai program?- �rdekl�d�tt a l�ny.

-Nem tudom, d�ntsd el te.

-�n, de h�t nem eml�kszem semmire.

-Akkor mit szeretn�l, menj�nk valahova, vagy maradjunk itthon?

-Nincsenek v�letlen�l f�nyk�peid vagy valami eml�kforr�s f�le.

-�ppens�ggel vannak. De csak kett�nkr�l.

-Az is j�.

Eg�sz nap a k�peket n�zegett�k, �s pomp�san sz�rakoztak egym�s t�rsas�g�ban. Ism�t este lett, �s f�rd�s ut�n a l�ny ism�t elindult aludni a szob�ba, mikor hirtelen esz�be jutott az el�z� esti �lom.

-Figyelj, nem j�ssz fel?

-Hova fel?

-H�t a szob�ba. Csak nehogy megint olyat �lmodjak. �s ha ott, vagy akkor nem f�lek. Jaj gyere m�r l�gy sz�ves.- Fejezte be t�relmetlenkedve.

-Megyek.

Ketten elhelyezkedtek az �gyon. A l�ny a fej�t a fi� mellkas�ra hajtotta. Mikor esz�be �tl�tt valami.

-Nem az�rt mondtam, hogy aludj velem, hogy iz� �rted, ugye?

-H�t ne eg�szen de kapizsg�lom.

-Akkor j�, ha �rted. Sz�val �n szeretlek csak az�rt m�g nem.

-Ezt meg�rtem �s nem is er�ltetem. �s nem is v�rom el. Mi nem az�rt lakunk egy�tt, hanem az�rt, hogy vigy�zzak r�d.

-aha.

Ekkor m�r aludt a l�ny. Kurama elgondolkodott azon, amit hallott, �s ami vele t�rt�nt az utols� k�t napban. Most t�nyleg nem azt a l�nyt kapta vissza, akit � elengedett. Ez egy eg�szen m�s l�ny volt. Nem volt annyira szabad sz�j� �s messze nem volt, olyan meg gondolatlan. Most ink�bb hasonl�tott hozz�, mint az el�z� �let�ben. De v�g�l is ez �gy m�g tetszett is neki, s�t. M�snap reggel a l�ny egyed�l �bredt �s ez ism�t megr�m�tette. Nem akart egyed�l maradni ebben a vil�gba, r�gt�n ahogy volt Kurama ing�ben felpattant �s leszaladt a konyh�ba �s ott tal�lta szerelm�t.

-J� reggelt! -K�sz�nt a f�rfi m�ly b�g� hangj�n.

-Szia, H�t itt vagy nem tal�ltalak.

-Igen volt n�lunk Koenma �s volt egy kis munk�m de m�r k�sz vagyok.

-Koenma, ja most neki dolgozol.

-Igen.

Ekkor vette �szre, hogy az inget mag�n felejtette.

-Hopp�, bocsi csak k�lcs�n vettem.

-Nyugodtan.

A n� elindult fel a h�l�ba, hogy fel�lt�zz�n. Keresett mag�nak egy farmer nadr�got �s egy feh�r inget. Les�t�lt a l�pcs�n szerelme m�r v�rt r�. � rajta is farmer volt �s ing.

-H�, j�l �ssze�lt�zt�nk.- Mosolygott Li�na.

-H�t siker�lt. Hov� menj�nk reggelizni?

-Nem j� itthon?

-Gondoltam, de ha neked ez tetszik, akkor.

-�n szeretek itt lenni.

-Mit sz�ln�l, ha d�lel�tt bemutatn�lak a bar�taimnak?

-H�t, v�g�l is ok�.

Reggeli ut�n elindultak Yusuke h�z�hoz, akit otthon is tal�ltak az eg�sz kis n�pes csapat ott tart�zkodott v�rt�k Koenmat. Mindenki egy helyen volt a bemutat�shoz enn�l jobb id�pontot nem is tal�lhattak volna. Mindenki meglep�d�tt azon, hogy a l�ny �l. Azt�n mikor tiszt�zt�k a helyzetet, persze mindenki �r�lt neki. Kurama furcs�llta, hogy Botan nem mondta el nekik. Li�na elvegy�lt a bar�tok k�zt ekkor Hiei l�pett oda hozz�.

-Te azt�n nagy h�lye vagy.

-Mi�rt?

-Minek kelteted �letre ezt a l�nyt?

-Mert szeretem.

-Egy fen�t.

-Hiei, majd meg�rted.

Mire ezt kimondta Yusuke l�pet oda hozz�juk.

-Na �n megyek.- Sz�lt Hiei.

-H�t Kurama nem gondoltam volna, hogy megteszed.

-Hidd el �n sem.

-Botan nem mondta neked?

-Mit nem.

-Furcsa pedig � tudott r�la.

Ekkor mind a ketten az eml�tett l�ny fel� sand�tottak, aki a sarokba volt begub�zva �s egyed�l �ld�g�lt.

-Mi baja?- �rdekl�d�tt Kurama.

-Nem tudom, el�g� el van ken�dve.

-Igen.

-na mindegy Koenma azt mondta, hamarosan j�n.

-Igen akkor �t m�g megv�rjuk, �s azt�n megy�nk.

-j� de valami k�ldet�s f�l�t magyar�zott.

Ekkor l�pett be az ajt�n Koenma az emberi alakj�ban. Kik�ld�tt mindenkit a szob�b�l kiv�ve Kuram�t Kazumat, Hieit, �s Yusuk�t.

-Az�rt j�ttem, mert meg kellene �ln�t�k k�z�s er�vel egy bizonyos sz�rnyet.

-Milyen sz�rnyet?- K�rdezte Kazu.

-Egy Toguro sz�rnyet.

-Milyet, de h�t �k halottak m�r nem is tudom mi�ta a sz�rnyek viadal�n �lt�k meg �ket. Nem eml�kszel Koenma?- Hadarta �rtetlen�l Kazuma.

-Tudom, eml�kszem. De volt egy f�l testv�r�k is egy l�ny, akit �k nem tekintettek testv�r�knek �s most bossz�t akar �llni �rt�k. Sz�val csak veletek hajland� megk�zdeni.

-Akkor menj�nk sr�cok- Ki�ltott Yusuke.

-�llj meg Urameshi nem, akarod tudni, hol van az a l�ny?- �ll�totta meg Hiei.

-Ja de igen.

-Odaviszlek titeket. Sz�ljatok a l�nyoknak.

-j�.

Ki s�t�ltak az ajt�n Kurama �s Yusuke. Kurama elb�cs�zott Li�n�t�l. Adott egy kis puszit az orc�j�ra �s visszas�t�lt a szob�ba, majd j�tt Yusuke is.

Amint becsukta a szoba ajtaj�t az r�gt�n elkezdett mozogni, majd kavarogni. V�g�l meg�llt.

-Na meg is �rkezt�nk innent�l csak keresni kell.

-De ugyan ott vagyunk.

-Nem. Most menjetek ki hagy, menjek.

A n�gy fi� kis�t�lt az ajt�n �s t�nyleg egy eg�sz m�s helyen voltak egy erd� k�zep�n �lltak mikor Kurama utols�k�nt kil�pett a szoba is elt�nt m�g�l�k.

-Hol vagyunk?

-Nem tudom.

-Induljunk megkeresni azt a sz�rnyet.

N�gyen n�gyfel� indultak. Yusuke megtorpant.

-Nem �rtana egy�tt maradnunk.

-J� menj�nk erre.- Sz�lt Hiei.

-Nem erre menj�nk.- v�gta r� Kazu.

-Nem erre megy�nk- Hat�rozott Yusuke. Nem sz�lt senki semmi csak elindultak ut�na. Ek�zben Urameshi h�z�ban a l�nyok tanakodtak. Kis id� m�lva K�t r�szre oszlottak Botan �s Li�na �s a t�bbiek kimentek a konyh�ba.

-Te szereted Kuram�t?- �rdekl�d�tt Botan Li�n�t�l.

-Igen. Mi�rt k�rdezed?

-�nn csak �gy.- �s felvette cic�s k�lsej�t.

-Figyelj nekem, elmondhatod. L�tszik, hogy nem kedvelsz. De nem tudom, hogy mi�rt, mit tettem, ami�rt nem b�rsz?

-Semmi semmit.- V�laszolta m�r majdnem ny�vogva Botan.

-Ne mond, l�tom.

-H�t semmi.

-Tetszik neked Kurama?

-Nekem, ezt honnan veszed?- Cincogta macsk�s hanglejt�ssel.

-Csak tippeltem. Sz�val igen.

-H�t nem, nem � veled j�r, �s t�ged szeret, �s majd �sszeh�zasodtok �s lesznek gyerekeitek sz�p kertes h�zatok �s kiskuty�tok �s egy�tt fogtok meg�regedni, �s �letetek v�g�ig szeretitek majd egym�st. -Utols� szavakat m�r alig tudta elmondani annyira fojtogatta a s�r�s, ami a monol�g ut�n kit�rt bel�le a k�nnyei �gy potyogtak, mint a z�pores�. Li�na �t�lelte, mert hirtelen nem tudott m�st tenni, hogy megnyugtassa. A s�r� l�ny zokog�sa egy pillanatra abba maradt a megillet�d�tts�gt�l, majd ism�t r�kezdett. �s csak azt hajtogatta, hogy:

-sajn�lom, sajn�lom, sajn�lom.

-Semmi baj, semmi baj az �rzelmeinek nem tud parancsolni az ember. Ezt m�r �n is megtanultam.

-De nem tehetek r�la.

-Persze, hogy nem tehetsz. De ha Kuram��rt nem akarsz harcolni, ha j�l �rtem, akkor m�rt nem n�zel sz�t a k�rny�ken?

-Milyen k�rny�ken?

-H�t p�ld�ul Hiei is helyesnek n�z ki.

-Hiei, Hiei nem az a fajta, aki k�pes lenne szeretni egy l�nyt.

-Aha �rtem �n nem ismerem sz�val. Akkor Kazuma?

-Nem � �s Jukina m�r r�g egy p�ros, csak nem jelentik ki.

-Akkor nincs �tletem. Figyelj r�m j�l!

-Mi mit akarsz mi�rt?

-�n nem sok�ig fogok �lni szerintem ezt �rzem.

-Mi�rt, mi�rt ezt honnan veszed?

-�rzem, mert csak eml�kekb�l �ll az eg�sz testem �s ez csak egy ideiglenes megold�s. Sz�val, ha �n szak�tok Kuram�val...

-NE, � szeret t�ged.

-Hallgass v�gig! Ha �n szak�tok Kuram�val akkor te gondj�t, viseled? �gy �rtem, hogy t�r�dsz az �rz�seivel? Nem hagyod cserben, amikor egyed�l lesz?

-Nem, de nehogy meg tedd, nehogy k�rlek, k�rlek, k�rlek sz�pen!- Megint elkezdtek csorogni a k�nnyei.

-figyelj �n nem, �rzem Kurama ir�nt ugyanazt, amit � �rez ir�ntam. �n nem szeretem igaz�n, �n nem ismerem. Persze valamikor szerettem, biztosan, de �n meghaltam �s nem el�sz�r nekem innen csak a hal�l van h�tra. �n ebbe bele nyugodtam. Nem vagyok ugyan az az ember, akit Kurama megszeretett �n csak egy gyenge m�solat vagyok nincs �rtelme az �letemnek. Csak az�rt �lek m�g, mert tudom, hogy Kurama a pokolra is ut�nam, j�nne, ha tehetn�, hiszen visszahozott az �letbe is. De ha �n �nsz�ntamb�l hagyom mag�ra �s marad valaki, aki a lelk�t �polja. �rted m�r, hogy �n m�rt vagyok m�g itt?

-az�rt mert nem akartad egyed�l hagyni Kuram�t?

-Bing�, Beby.

-�rdekes ez volt az els� mondat, amit az el�z� �ned is mondott volna. M�rmint, mindegy.

-Mi�rt?

-Mert r�gen olyan m�s volt�l akkor csak Kurama �rdekelt m�s senki.

-Most is csak Kurama �rdekel, de most nem, az�rt mert szeretem, hanem az�rt mert � szert v�gtelen�l. �s ha m�g jobban megszeret �s nekem, akkor fogyna el az id�m, akkor azt ne �ln� t�l m�r t�nyleg.

-�rtem.

-Figyelj, ha visszaj�nnek, akkor �n m�g haza k�s�rem �s �n akkor meg mondom neki a dolgokat. Holnap menj el hozz� �s csin�lj reggeli vagy l�sd el a sebeit, vagy mit tudom �n, sz�val gondoskodj r�la, hogy l�ssa, hogy te kedveled, �s t�ged �rdekel az � sorsa. Egy darabig biztosan nagyon komor lesz, s�t ne csod�lkozz, ha agressz�v, de nem add fel. T�ged meg tud majd szeretni, ezt tudom.

-Szeg�ny Kurama.

-H�, te szereted akkor tiszta sz�vedb�l? Mert nem hagyom, olyan ut�dnak, aki csak egy kalandnak tekinti �t, mert az � szeretet�t nem lehet semmibe venni. L�tod m�g a s�rban, sincs nyugtom - Mosolygott biztat�an.- Egy sz�, mint sz�z Ha � szeret akkor nem fog r�lad lemondani, elhagyni soha nem fog abban biztos lehetsz.

-K�sz�n�m. Te t�nyleg meg tenn�d ezt �rtem?

-Nem �n Kuram��rt teszem. Meg kell, �g�rd, ha megszeret, akkor nem j�ratod vele a bolondj�t nem szak�tasz vele, mihelyt megszeret. Meg �g�red?

-Igen, meg�g�rem.

-Helyes akkor azt a t�m�t le is z�rhatjuk.

-�s mond, Kurama �s k�zted ���.. Mi t�rt�nt?

-Hogy mi?

-Ne haragudj tapintatlan voltam.

-Nem nem vagy az. Arra a bizonyos dologra gondolsz, ha j�l sejtem. Se, most se el�z� �letemben nem t�rt�nt semmi komoly ezt onnan is tudom, hogy mikor fel�bredtem �n is megk�rdeztem t�le.

-H�t, ezt j� tudni. Soha nem gondoltam volna, hogy ilyenekr�l besz�lek veled.

-Hidd el �n sem gondoltam, hogy Kuram�n k�v�l sz�t ejtek ezekr�l valakivel.

Am�g a l�nyok elm�ly�lten besz�lgettek addig a fi�k harcoltak �s harcoltak.

Koenma igazat mondott t�nyleg hatalmas er�vel b�rt az a l�ny, aki ink�bb n� volt.

Alig tettek meg egy m�rf�ldet m�r is belebotlottak a sz�rnybe. A szeme t�nyleg hasonl�tott a megboldogult Toguro fiv�rek�re de m�s semmi. �ppen ki�rtek az erd�b�l mikor egy kis r�t k�zep�n ott �llt egy h�lgy. Egy szemre val� magas fekete haj�, violaszem�, d�s kebl� �s azt hangs�lyoz� ruh�ban �lldog�lt a r�t k�zep�n. Yusuke r�gt�n meg�rezte az erej�t. Er�s volt, de nem annyira, hogy ne tudn�nak vele elb�nni. Kazuma aki nem �szlelte az erej�t r�gt�n kijelentette:

-H�t � biztosan nem lehet gonosz sz�rny.

-az m�g egyszer sem biztos.- Figyelmeztette Hiei.

K�zelebb mentek meg akart�k sz�l�tani, de m�g f�l kilom�terre voltak t�le. A l�ny t�relmesen v�rta �ket, nem mozdult, Majd hirtelen mintha a f�l�kbe suttogta volna a l�ny hangokat hallottak.

-Ti vagytok az egykori Urameshi csapat?

Mind a n�gyen �sszerezzentek. Majd Hirtelen �t is termettek t�le �t m�terre kiv�ve Kazut aki futott ut�nuk.

-Igen mi vagyunk- v�laszolta Yusuke- Gondolom te vagy a Toguro l�ny igaz?

-Igen �n vagyok, �s �n v�gzek veletek, mert az ostoba b�ty�im nem tudtak.

-Ahhoz kor�bban kell felkelned kisany�m.- Sz�jaskodott Kazuma.

-Azt gondolod?- K�rdezte halkan, m�gis �rthet�en �s fenyeget�en.- Akkor l�ssuk mit�l f�ltek a legjobban.

-Nocsak Urameshi, F�lted a bar�taidat, �s l�m a fekete s�rk�ny mestere att�l f�l, hogy a sz�rny�t szabadon engedi, �s nem tudja t�bb� uralni. Kurama nagyot csal�dtam benned az a halott l�nyt f�lted? �s Kuvabara bar�tunk mit�l is f�lsz?

Mi ez nem l�tom? Mi�rt?

-He, he, mert nem f�lek semmit�l.

-Na ne nevettess- Sz�lt Hiei.

-Nem, mert n�lad van az a kardh�vely, na de se baj akkor csak sim�n meg �lek.

Nem is mindenkit egyszerre �llek meg az �gy �lvezetesebb.

-�s mib�l gondolod, hogy meg tudsz �lni minket?- K�v�ncsiskodott Yusuke.

-Ugyan Urameshi. Csak ne keverj �ssze a f�l testv�reimmel �n nem, vagyok olyan gyenge �n nem, harcolok �n csak a saj�t f�lelmeitekkel, kergetlek az �r�letbe �s a saj�t er�t�kkel, �litek meg magatokat. A saj�t fegyvereteket ford�tom ellenetek.

-Na �s akkor mi van?- �rdekl�d�tt Hiei.

-Att�l, hogy el tudod nyelni a fekete s�rk�nyt nem, jelenti azt, hogy t�l is �led.

-Na j� akkor ezt most fejezz�k be, nem tetszik a k�pe ennek a csajnak.

-�r�mmel v�gzek veled.

-Akkor el�bb vel�nk kell meg k�zdened.- Ki�ltott Yusuke.

-Boldogan, te vagy a f� c�lpontom. Akkor besz�ljenek ink�bb a tettek.

Ekkor s�t�ts�g borult a r�tre mindenki egyed�l maradt. Kazuma volt az els�, akit c�lba vett a sz�rnyeteg.

-Kukucs itt vagyok.- Sz�lt az egyik helyr�l, de mire oda tudott volna csapni a fi� m�r elt�nt nagyon gyorsan.

-A francba ez gyors.

-Igen az vagyok.- Suttogta a f�l�be. Majd egy csap�ssal kiragadta a kardot Kurama kez�b�l �s v�gzetesnek sz�nt s�r�l�st akart okozni neki, de csak nagyon megsebezte. A fi� a f�ldre rogyott majd el�jult. Amire a n� azt hitte, hogy a hal�l jele.

Ekkor j�tt Kurama. Hirtelen felbukkant az egyik helyen. Kurama ezt m�r v�rta �s lecsapott volna r� a r�zsa ostorral, de hirtelen kedves�t l�tta a sz�rnyhely�n ekkor visszar�ntotta az ostor, ami r�gt�n neki okozott s�r�l�st. Soha nem �rezte m�g ezt a fajta f�jdalmat. Kis m�ly sebekkel volt tele a teste, amit a t�sk�k okoztak �s mindegyikb�l spriccelt, sziv�rgott a v�r. Az arca is, tele lett hirtelen sebekkel azokb�l is csordog�lt a v�r, ami v�gig folyt az orc�j�n, majd a sz�ja sark�n �s v�g�l a nyak�n �llapodott meg. A fi� let�r�lte a v�rt.

-Nocsak nem mersz meg�tni, oh ja nem, csak a kis bar�tn�det f�lted, ja bocs�nat ez gonosz h�z�s volt mennyire sajn�lom.- Harsogta g�nyosan.

-Szem�t.

-Tess�k ne �rtettem tiszt�n a v�g�t. Majd hirtelen gyomorsz�jon �t�tte Kuram�t, akinek R�gt�n v�r loccsant ki a sz�j�n a f�ldre.

-Na, Hiei most te j�ssz.- Enn�l a mondatn�l m�r Hiei m�g�tt �llt, aki r�gt�n kir�ntotta kardj�t.

-Ne merj t�bb bar�tomat b�ntani.- Ki�ltotta Yusuke. �s ekkor m�r indult a felturb�zott erej� Reigan, ami telibe tal�lta a l�nyt. A s�t�ts�g r�gt�n megsz�nt �s felbukkant Kurama �s Kazu teste is. Urameshi k�zelebb s�t�lt megn�zni, hogy ellens�ge �l-e vagy csak nem mozdul. Ahogy k�zelebb �rt l�tta, hogy l�legzik. De ekkor m�r a vesztes meg is sz�lalt:

-Ez nem lehet, hogy tudtad �tl�pni a dimenzi�mat?

-�n csak a bar�taim miatt tettem.

-Ezek szerint annyira... szereted....�ket.

Ezek voltak az utols� szavak amit mondott miel�tt meg halt volna. Kurama �s Hiei j�ttek t�mogatva Kuvabarat.

-Na mehet�nk haza.- Ki�ltott Yusuke.

-�s hogy gondoltad? Ha nem tudn�d Koenma itt hagyott minket.- Eml�keztette Hiei.

-�h, Koenma gyere m�r.

Mire ezt ki mondta m�r �rkezett is. Egy ajt� jelent meg el�tt�k. Urameshi kinyitotta �s az � szob�j�ba nyitott.

-Na van m�g probl�ma? Nincs akkor, menj�nk!

Mindannyian bementek �s mire �jra kinyitott�k az ajt�t, m�r �jra Yusuke h�z�ban voltak. Kimentek az ajt�n a szob�ban tal�lt�k az �sszes l�nyt, akit otthon hagytak. Yukina r�gt�n oda sietett Kazum�hoz. Li�na pedig oda l�pett Kuram�hoz, aki r�gt�n lopott egy kis cs�kot kedves�t�l.

-Hi�nyozt�l.

-Mi, de h�t csak k�t �s f�l �r�ig voltatok t�vol.

-�ppen az�rt.- Majd egy �jabb cs�kot adott kedves�nek, aki Hirtelen le�ll�totta:

-Na m�g a l�badon sem tudsz meg�llni.

-az lehet, de t�ged �gy is tudlak szeretni. -Majd ism�t lopott egy cs�kot kedves�t�l. -Ekkor tal�lkozott a tekintete Li�n�nak Botan�val aki elkapta a fej�t.

F�l �ra m�lva m�r otthon voltak, Kurama lak�s�ban. Li�na felk�s�rte a f�rfit a szob�ba �tk�t�tte a sebeit, majd kik�rdezte, hogy mi t�rt�nt vele. Kurama el is mes�lte az eg�sz t�rt�netet, �gy ahogy volt. Majd �jb�l megcs�kolta kedves�t, aki nem viszonozta a cs�kot.

-Mi a baj?

Ekkor a l�ny egy nagy leveg�t vett, majd hirtelen sz��radat k�vetkezett.

-Tudod Kurama �n, szeretlek..

-�n is nagyon szeretlek.

-Nekem most el kell mennem.

-Micsoda, mi�rt?

-Az�rt, mert �n csak egy m�solat vagyok �s te nem engem, szeretsz �n csak p�tl�s, vagyok, meg kell tanulnod belet�r�dni a t�rt�ntekbe.

-Hogy mondhatsz ilyet? �n jobban szeretlek, mint valaha.

-Figyelj �n m�r meg haltam. �s ez a mostani form�m nem tart sok�ig. Egyszer el fogok m�lni �n a m�lt k�peib�l �lek �s neked a jelennek, kell �lned.

-De.. �n.. nagyon szeretlek.

Ekkor j�tt r�, hogy ezzel a magyar�zattal nem tudja lecsillap�tani Kuram�t.

-�n nem szeretlek.

-Mi �. n azt hittem..

-Nem rosszul hitted. Nem szeretlek. Most ha nem haragszol �n elmegyek.

-NEM! Nem mehetsz el nem, engedem.- Talpra ugrott, de k�s� volt a l�ny m�r kint volt az ajt� t�l oldal�n �s bez�rta r�.

-Engedj ki! Ki akarok menni!

-Nem Kurama tov�bb kell l�pned! Nem szeretlek!

Ezek a s�lyos szavak nem csak a fi� lelk�be �gettek m�ly sebeket, hanem Li�na is �gy viharzott el, hogy csorogtak a k�nnyei. Majd alig �rt ki a h�zb�l el�vett egy hatalmas k�st �s egy �ri�si sebet v�gott a hasfal�ba abb�l nem v�r, hanem halv�ny f�nyek folytak, amik sz�toszlottak ekkor m�r a l�ny is el�t. Fenn a szob�ba Kurama majdnem elv�rzett de nem a sebeib�l folyt a v�r, hanem a sz�v�b�l. Egyre csak az a k�t sz� v�zhangzott a fej�ben, amit kedvese mondott:

Nem szeretlek. Nem szeretlek. Nem szeretlek. Nem szeretlek. Hiszen � minden�t oda adta volna �rte. M�g a csillagot is lehozta volna �rte az �gr�l. �s m�gis.

Ekkor kopogott valaki.

-Kurama engedj be Botan vagyok.

-Menj inn�t nem, akarok senkit sem l�tni.

-Kurama tudom mi t�rt�nt l�gy sz�ves, engedj be.

-Nem �rted menj inn�t!

-De Kurama, Ez �gy helyes..

-Nem...- Ekkor a fi� megfogta a f�nyk�pet az asztalon, megn�zte megsim�totta a l�ny arc�t rajta. N�zte, n�zte, majd harag �s szomor�s�ggal vegyes elkeseredetts�g lett �rr� rajta.

-Kurama �n meg �rtem..

-Nem, nem �rted ezt nem �rti senki!

Majd a k�pet a mi a kez�ben volt teljes erej�b�l az ajt�hoz v�gta, a hatalmas r�st hagyott ott �s csak a k�vetkez� fal tudta megf�kezni, olyan er�vel �rkezett a t�rgy.

-Kurama.

-Nem �rted, Nem akarok senkit l�tni.

-J� akkor megyek.

Kurama tov�bb folytatta a tombol�s�t. A p�rn�t, olyan er�vel v�gta a falhoz, hogy lepotyogott a vakolat. A kis asztalt �s a sz�keket felbor�totta, majd levetette mag�t az �gyra �s csak fek�dt. Ebben a percben Botan m�g mindig lent tart�zkodott, amint ki akart menni az ajt�n megpillantott egy v�z�ba r�zs�kat, egyet ki akart venni, de amint hozz� �rt az r�gt�n megsz�rta az eg�sz vir�g t�v�t v�dekez� mehanizmus k�pen t�visek n�tt�k k�rbe, olyan s�r�n, hogy nem tudott hozz�juk �rni.

-szeg�ny Kurama.

Ekkor Kurama azon gondolkodott, hogy mit tegyen most. Elvesztette szerelm�t, azt mondta, nem szereti akkor mi �rtelme, lenne k�zdeni �rte. �s m�g szeg�ny Botant is hal�lra r�m�tette, amikor kivetk�z�tt �nmag�b�l. �gy t�nyleg nincs tov�bb �rtelme az �let�nek. Lehet, hogy v�gez mag�val, vagy keres valamilyen ellenfelet, aki t�ls�gosan er�s hozz� akkor legal�bb harc k�zben hal meg. Mi �rtelme �gy tov�bb emberi l�t�nek, ha nincs vele, akit szerethet. Ebben a percben elnyomta az �lom. Csak m�snap reggel �bredt fel, amikor valami zajt hallott. Hang n�lk�l felkelt el�vette r�zsa ostor�t �s elindult a hang forr�s�ba kil�pett az ajt�n �s len�zett a nappaliba. Botan volt ott.

-J� reggelt Kurama.

-Enn�l jobbat.

-Hoztam neked reggelit.

-Nem kell.

-�s besz�lni is szeretn�k veled.

-Nem akarok.

-De igen.- Ekkor vette �szre, Kurama, hogy Botan milyen akaratos is val�j�ban.

-Mir�l?

-H�t Li�n�r�l.

-R�la azt�n v�gk�pp nem akarok besz�lni.

-Nekem elmondta mi�rt ment el.

-Neked? Mi�rt mikor, mi neked?

-Igen nekem, na gyere m�r le.

Kurama les�t�lt a l�pcs�n. Le�ltek a kanap�ra. Botan t�v�r�l hegy�re szinte sz�r�l sz�ra v�gig mondta a t�rt�nteket minden egyes r�szletet elmondott. Mikor Kurama ezt megtudta Megsemmis�lten meredt maga el�.

-Sz�val te szerelmes vagy bel�m?

-H�t ��� iz�.

-Figyelj Botan �n, kedvellek t�ged. Aranyos l�ny vagy, kedves sz�p, de �n nem tudn�k soha m�st szeretni, mint Li�n�t, �rted? �s most m�r biztos vagyok benne, hogy meg akarok halni. Igen ez az egyetlen megold�s.

-de Kurama nem halhatsz meg.

-Mi�rt kinek hi�nyozn�k? Senkinek.

-Ez nem igaz p�ld�ul nekem Hiei-nek, Yusuk�nek �s mindenki szeret t�ged.

-De �n ezt nem b�rom tov�bb, �s most k�rlek, menj el.

-De Kurama.

Ekkor a fi� el�h�zott egy sz�l r�zs�t a haj�b�l �s a l�ny kez�be nyomta.

-Most menj el.

Miut�n kitess�kelte a l�nyt az ajt�n az m�g d�r�mb�lt egy darabig de azt�n feladta. Amikor abba maradt a zajong�s Kurama le�lt a kanap�ra el�h�zott egy feh�r r�zs�t, az ujj�t v�gig karistolta az egyik t�visen a sebb�l v�r�s v�r fr�ccsent a vajsz�n� k�rpitra, majd a fi� �sszeesett �s nem mozdult t�bb�. A r�zsa t�vis, amivel fels�rtette a kez�t gyors hat�anyag� m�reggel volt �titatva. A teste hely�n egy halom r�zsaszirom maradt miut�n t�vozott bel�le a lelke.

Nem sokkal K�s�bb Botan visszat�rt Hiei �s Yusuke k�s�ret�ben. Yusuke ber�gta az ajt�t, �s a kanap�n megl�tta a sok vir�g szirmot.

-Kurama...

Hiei ekkor m�r sehol sem volt, nagyon megijedt �s v�ratlanul �rte legjobb bar�tja hirtelen hal�la. Yusuk�t is nagyon megviselte a t�rt�ntek �gy, mint a t�bbi bar�tot. Sok�ig gy�szolt�k �s �r�kk� eml�kezni fognak r�, aki elkeseredetts�g�ben a szerelem�rt �ldozta az �let�t.