Jap�n �si vall�sa, a Sinto, egyike a vil�g k�l�nleges, rendhagy� vall�sainak. Nincs k�rvonalazott tan�t�sa �s erk�lcsi parancsrendszere, csup�n mitol�gi�ja, kultikus �s szok�srendszere.

Az �si Jap�n hitvil�g�nak alapja, mitol�gi�v� b�v�l� term�szetkultusz volt, amely idegen kultur�lis hat�sok (a Konfucianizmus, �s a Buddhizmus) megjelen�se ut�n, az �t�dik sz�zadt�l kapta az "Istenek �tja" (Sinto) nevet.

Kezdetben Jap�n n�pi vall�soss�g�nak a k�z�ppontj�ban az �s�k �s a k�l�nf�le szellemek kultusza �llt, amelyekben animisztikus von�sok mellett, a Totemizmus, �s S�m�nhit egyes elemei is meg�rz�dtek.

E hagyom�nyokra �p�lt az i.e. �vsz�zadokban a K�na fel�l �rkez� term�kenys�gkultusz, �s az a mitol�giai rendszer, amely a k�s�bbi Sinto felfog�s gerinc�t alkotta. E szerint a Vil�got Ural�, Legf�bb L�ny, a Kami, egyfajta szem�lytelen, �br�zolhatatlan �s kultikus tiszteletben r�szes�tett vil�gelv.

A mitol�giai rendszer k�z�ppontj�ban a Nap istenn�je, Amateraszu �mikami �ll. � �s fiv�re, a Vihar �s a Tenger Istene, a leghatalmasabbak az istenek �gi t�rsadalm�ban. �k Jap�n patr�nusai �s a cs�sz�ri h�z �sei is.

A 7-8 sz�zadb�l sz�rmaz� forr�smunk�kb�l ismerj�k a Sinto �si mitol�gi�j�t. Eszerint az �g �s a f�ld, a f�rfi �s a n�i �sprinc�pium sz�tv�l�s�b�l sz�letve hozta l�tre az istenek els� gener�ci�j�t. Ezek az istenek alkott�k meg az �ce�nt �s a Jap�n szigeteket, �s a n�szukb�l sz�letett Amateraszu �mikami, valamint a t�bbi isten is. Sorra jelentek meg a m�toszban az agr�rkult�ra istenei, majd az istenek k�zti k�zdelem v�geredm�nyek�ppen kialakul a f�ldi, cs�sz�ri birodalom.

A Sinto vall�s els�, ismert szent�lyei az �t�dik sz�zadb�l val�k. A szent�lyeket, amelyeket a papok gondoznak, szent ligetekben helyezik el, �s t�bbnyire a Napistenn�nek szentelik. A szent�lyekben az istens�get jelk�pez� kultikus t�rgy (t�bbnyire t�k�r) �ll.

A szent�lyek l�togat�s�nak, szinte egyetlen k�vetelm�nye, a ritu�lis tisztas�g. A h�vek, a szent�lyekbe ell�togatva, aj�nd�kokat aj�nlanak fel, im�kat azonban nem mondanak. Szok�s viszont a csal�di otthonokban, h�zi olt�rt �ll�tani az istenek tisztelet�re.

A Sinto gazdag �nnepk�re - a vall�s eg�sz jelleg�nek megfelel�en - az �vszakok v�ltoz�saihoz idomul. A Buddhizmus elterjed�s�t k�vet�en, a Sinto vall�s is �talakult. Isteneit, Buddhista istenek megtestes�l�s�nek min�s�tett�k, s a k�t vall�s hit- �s szok�svil�ga szorosan �sszefon�dott.

1867.-t�l 1947.-ig, a Sinto Jap�n hivatalos �llamvall�sa volt, ez azonban alig jelentett t�bbet az �llami cerem�ni�nak sz�m�t� cs�sz�rkultuszn�l.

A jap�nok nagy t�bbs�ge az�ta is gyakorolja e vall�s szok�sait, p�rhuzamosan azonban a Buddhista szent�lyeket is l�togatj�k, �s tartj�k magukat a Buddhizmus, vall�si �s kultikus el��r�saihoz, erk�lcsi norm�ihoz, mitikus trad�ci�ihoz.